Téli esték talán legszebb csillagképe az Orion, február elején 20 órakor éppen déli irányban a horizonttól 35 - 50° magasságban látszik. A négyszög alakú csillagkép egyik átlóját két fényes csillag alkotja, a vöröses Betelgeuse és a kékes Rigel, közöttük 3 csillag, mint az Orion öve helyezkedik el. Városon kívül az öv alatt egy ködös foltot lehet látni, ez az Orion-köd - csillagok egyik szülőhelye. A legenda szerint Orion szép ifjú volt, akire Aurora szerelme miatt az istenek irigykedtek. Emiatt Diana nyilával megölte. Az istenek kutyájával együtt az égre helyezték. Az Oriontól dél-keleti irányban látható az égbolt legfényesebb csillaga, a Sirius, a Nagy Kutya csillagkép része. A kilenc fényévre látszó csillag valóságban kettős. A halványabb társ földméretű, de naptömegű csillag.

Talán mindenki könnyűszerrel felismeri az égbolt Nagy Göncöl csillagképét, amelyet hét első- és másodrendű csillag alkot, és az irodalom Nagy Medveként emleget. Hazánkból a szekér formájú alakzat sohasem nyugszik le, ezért cirkumpolárisnak nevezzük. A kocsi két vezető "kereke", vagyis a fehéres Dubhe és Merak nevű csillag az északi irány kijelölését teszi lehetővé, május elején 21 órakor az ég tetején tartózkodik. Egyenessel összekötve őket és meghosszabbítva kb ötszörös szögtávolságban akadhatunk a közepesen fényes Sarkcsillagra. Ez egyfokos pontossággal az égbolt északi pólusán helyezkedik el. Éppen a földrajzi szélességnek megfelelő magasságban, tehát Debrecenből 47.5° magasan látszik. Az előbbi képzeletbeli egyenes csillagóraként is használható, miközben az ég legmagasabb pontján halad át, akkor a csillagóra 11-et mutat, ha pedig az északi horizont felett látszik, akkor 23 óra a csillagidő. A szekér rúdjának középső csillaga mellett szabad szemmel egy negyedrendű csillagra akadhatunk. Ezt Mizar, Alcor párnak nevezzük. Távcsövön keresztül a Mizar további két csillagra bontható. Régen a részegséget vizsgálták a Mizar, Alcor párossal. Derült éjszakán, ha valaki az égre pillantva kettőnek látta ezeket a csillagokat, akkor nyugodtan visszamehetett inni a kocsmába, de ha már csak egynek, akkor sürgősen haza kellett mennie.

A Nagy Göncöl rúdját ív alakban meghosszabbítva az Ökörhajcsár legfényesebb csillagára, az Arcturusra akadhatunk. A sárga óriás az égbolt negyedik legfényesebb csillaga. Május elején éjfélkor delel a horizont felett 60° magasságban. A csillagról érkező fénysugár 36 év alatt éri el Földünket. Maga az Ökörhajcsár csillagkép egy nagy játéksárkányra emlékeztet.

Nyári éjszakák jellegzetes alakzata a három fehérszínű fényes csillagból álló "Nagy nyári háromszög", vagyis a Vega, a Deneb és az Altair, azaz a Lant, a Hattyú és a Sas csillagképek legfényesebb tagjai. A Vega augusztus elején 22 órakor majdnem az ég tetején delel. A Vega mellett találhatunk két nagyon közeli negyedrendű csillagot, amely legalább 10 cm-es távcsövön keresztül négy csillagra bontható. 10 cm-es optikával jól látható a Lyra-gyűrűs-köd, olyan mint egy füstkarika. Több tízezer évvel korábban bekövetkezett szupernóva robbanáskor levetett gázburok tágulását figyelhetjük meg. Tőle keletre a kereszt alakú nyitott szárnyú Hattyút találjuk. Legdélebbi csillaga az Albireo, az égbolt talán legszebb kettőse, már kis távcsővel is két színes csillagra bomlik. Dél-nyugatra pedig a Sas csillagkép ismerhető fel. Az igazán tiszta augusztusi éjszakákon a Tejút ezüstösen derengő fénysávja a Hattyú és a Sas csillagképeken halad át.

Másodrendű csillagok rajzolják ki a Pegazus négyszöget. Nevezetesen a vörös Scheat, a kék Markab, a kékes Algenib, és a fehéres Alpheratz. A Pegazus csillagkép november elején este 20 órakor delel 65° magasságban. Városi fényekkel tarkított éjszakán csupán a négy csillag látszik, viszont távol a zavaró fényektől a négyszögben akár 50 halványabb csillagot is láthatunk. Közelében egy 45 ezer fényévre lévő gömbhalmazt lehet távcsővel megfigyelni. A legenda szerint Pegazus, a mesebeli szárnyas ló, annak a medúzának a véréből származott, amelyet Perseus megölt. A szárnyas ló a szárnyaló gondolatok megtestesítője. Patája nyomában fakadt Helikon hegyén az a híres forrás, melynek vize költői ihletet adott.