Élmény volt a Szaturnusz-fedés nézés Álmosdon


Készülve a 2001. évi Szaturnusz-fedésre, eszembe jutott a régi, az 1973. december 11-ei esemény, mely nosztalgikus érzést váltott ki bennem. Istenem, mennyi minden történt az óta, mekkora átalakulást értünk meg hazánkban!

Emlékeim kapcsán annyit, hogy az egykori fedés észlelésére fiatal legényként, hatalmas izgalommal készültem! Akkor Debrecenben mínusz 18 fokos dermesztő hideg volt! Biciklivel érkeztem a hajnali égi csoda megnézésére, ahol Kancsura Árpád és Zajácz György barátaim már "bederesedve" (Zajácz Gyurinak már akkor jópofa bajusza volt, amiről kis jégcsapok csüngtek) vártak rám, mert ők végig kint voltak! Azóta én nem láttam hasonló jelenséget. Később elmesélte Dalos Endre bólyi kedves barátunk -, hogy a korabeli Meteor ezen eseményéről írtakat elolvasva lett ő is buzgó amatőrcsillagász társunk!

Ezért is készültem izgalommal és természetesen lelkes segítőmre, Soma nevű 10 éves kisfiamra is átragasztottam ezt a kellemes izgalmat. Feleségem szülőfalujában, Álmosdon (egészen közel Kölcsey Ferenc gyermekéveinek színhelyéül szolgáló szülői házhoz) rendezkedtünk be az égi csoda megtekintésére.

Két általános iskolás szomszéd fiú, Jani és Pisti (Kovács János és Kovács István) is kedvet kapott a munkára, ők voltak a segítőim. Délután jó lovas emberhez méltóan Létavértresen még lovagoltunk egyet, majd mindent előkészítettünk: meleg holmik, lámpák, órák, forró tea - no meg nekem, öreg "rákásznak" némi lélekmelegítő, amit a ritkaságnak számító 51 %-os álmosdi házi eperpálinka testesített meg...

A fiúknak elmeséltem az egykori észlelések hangulatát, emlékét, hisz' a debreceni csillagászati szakkör 29 évével igazán sok élményt jelentett nekem is. A fiúk ugyanolyan izgalommal várták az eseményt, mint egykor mi, akkori szakkörösök. Igazán jóleső érzés volt, hogy ma is vannak követőink! Már 21 órától kezdődően figyeltük a közeledést. A szinte telehold fázisban ragyogó Hold erős fénye miatt egyre nehezebb volt szabad szemmel érzékelni a Szaturnuszt, úgyhogy kisebb binokulárokkal és végül a Telementorral, 34 szeres nagyítással követtük a távolság gyors fogyását! Soma nézte az órát, Pisti ellenőrizte, míg jómagam egy sámlira ülve vártam az első kontaktus bekövetkeztét és a többit! Jani a finommozgatással volt megbízva, hogy én annyira se veszítsem szem elől a jelenséget...

Igazi kellemes falusi hangulat vett körül bennünket, a közeli és távolabbi portákról állatok és emberek hamisítatlan falusi zaja, kurjongatásokkal és némi istállószaggal. Az állatok itatóvize már kezdett cserepesedni, úgyhogy mínusz 1 fok körüli hőmérséklet lehetett ekkor. Teljes készültség! - kiáltottam 22 óra 2 perc körül, majd teljes csend lett, a fiúk igazi odaadással koncentráltak. Figyelem..., most! A gyűrű elérte a Hold korongját! Ekkor 22 óra 4 perc 42 másodpercet kiáltott vissza Soma, a fő óramester! Aztán a további adatokat is pontosan rögzítettük, majd 22 óra 6 perc 11 másodperckor eltűnt minden a Hold mögött.

Kifújtuk magunkat, nézelődtünk egy kicsit. Ez után a kert végében lévő "szabadtéri obszervatóriumunk" műszereit a kerítés mögé hordtuk, hogy apósom vérebének demarkációs vonala mögött legyenek, nehogy valaki ellopja a Telementort, míg mi odabent melegszünk. Bent a srácok kártyáztak, és jókedvűen viccelődtek, álmatlanságnak nyoma sem volt...

A kilépés megnézésére negyed órával hamarabb kivonultunk, már szépen feljött a Jupiter, és az Orion is. A háttérben szépen körvonalazódott az álmosdi gr. katolikus templom. Nagyon szép apósomék kertje, kicsit lejtős, végében kis patak csordogál.

A fiúkkal elfoglaltuk a pozíciónkat és 23 óra 13 perc 24 másodperckor érzékeltem a gyűrű kibukkanását. A bolygótest 23 óra 14 perc 49 másodpercnél lépett ki, míg a gyűrű utolsó érintkezése 23 óra 15 perc 03 másodpercnél hagyta el a Hold sötét peremrészét. Izgalmas volt végig nézni, hisz' két nappal voltunk holdtölte után, ezért a jobb oldali perem már árnyékban volt.

Nagy élményt és szépséget jelentett az észlelés. Ezt követően még több égi érdekességet megnéztünk, majd befejeztük a munkát. Az izgalmak után lementem apósom pincéjébe, és követve Tycho Brahe híres dán csillagász szokását, bizony a lopóval szippantottam egy kis házibort, majd jófajta forralt bornak elkészítve átmelegítettem magam. A fiúk aludni tértek, de én még sokáig nézegettem és élveztem a szép falusi égboltot. Ekkor már hajnali 1 óra felé járt az idő, csodás csend honolt a kis határmenti faluban (a trianoni diktátum miatt nem messze húzódik a "román" határ), bár pár nótázó embernek még ekkor is hallottam a "dajdaját". Morfondíroztam is magamban: ezek még mindig pityókásak, vagy már pityókásak...?

Ne feledjük: 2001. december 1-jén (szintén munkaszüneti szombaton!) ismét megcsodálhatunk egy újabb fedést. Ekkor hajnali 03 óra 48 perckor tűnik el a Szaturnusz a Hold mögött, majd 04 óra 51 perckor bukkan ki a fedésből.

Szoboszlai Endre


A 2001. november 03-án bekövetkezett Szaturnusz-fedés
általunk észlelt adatai (UT-ben)

Észlelelő: Szoboszlai Endre.
óranéző: Szoboszlai Soma, segítők Kovács János és Kovács István.
Észlelés helyszíne: Álmosd.
Távcső: Telementor, 34 szeres nagyítással.
Belépés:
1. A gyűrű érintkezik a Hold peremével: 21 h 04 m 42 s
2. A bolygókorong érintkezik a Hold peremével: 21 h 05 m 14 s
3. A bolygótest eltűnik: 21 h 05 m 45 s (bizonytalan)
4. A gyűrű teljesen eltűnik: 21 h 06 m 11 s
Kilépés:
1. A gyűrű kibukkan a Hold mögül: 22 h 13 m 24 s (bizonytalan)
2. A bolygókorong kibukkan a Hold mögül: 22 h 14 m 02 s
3. A bolygótest teljes egészében látszik: 22 h 14 m 49 s
4. A gyűrű teljes egészében látszik: 22 h 15 m 03 s.


A MACSED lapok egyelőre még fejlesztés alatt állnak.