Merkúr-átvonulás, hold- és napfogyatkozás

Ritka égi látványosságok májusban


Ez év májusában több ritka látványosságot is megcsodálhatunk az égbolton: a Merkúr bolygó átvonul a Nap korongja előtt, illetve egy holdfogyatkozásban és egy napfogyatkozásban is gyönyörködhetünk - derült égbolt esetén.

A hazai szak- és amatőrcsillagász társadalom a látványosságok miatt májust az idén a Csillagászat Hónapjának nyilvánította, és számos helyszínen tartanak bemutatókat. Remélve, hogy felhőmentes égbolt lesz, munkatársaink is nyomon követhetik az égi jeleket. Az időpontokat nyári időszámítás szerint közöljük, Debrecenre számítva.

2003. május 7-én (szerdán) délelőtt a ritkán bekövetkező (ez előtt hazánkból 1986-ban láthattunk hasonló jelenséget, legközelebb pedig 2016-ben lesz ismét) Merkúr-átvonulást követhetjük végig, természetesen legalább amatőrcsillagász távcsővel, különleges napszűrővel. (óva intünk bárkit alkalmatlan szűrő nélküli megfigyelésre, mert akár vakságot is okozhat a meggondolatlanság!) Ezen a reggelen 7 óra 12 perckor a Merkúr olyan pozícióba kerül, hogy a Földről nézve éppen a napkorong elé kerül, "ráúszik", majd ezt követően több mint öt órán keresztül halad pici fekete pontként a vörös fényes korong előtt. (Ha a napkorongot egy óra lapjának tekintjük, akkor kb. "57 percnél" lép be a bolygó, majd kb. "13 percnél" hagyja azt el, balról jobbra haladva.) A bolygó napkorong előtti átvonulása 12 óra 32 perckor fejeződik be.

Május 16-án (pénteken) hajnalban teljes holdfogyatkozás következik be, ami sajnos Magyarországról csak részben követhető végig, ez is meglehetősen alacsony horizontfeletti magasságban, a nyugati égbolton. Ekkor láthatjuk, amint a Hold 4 óra 3 perckor belép a Föld teljesárnyékába, és fokozatosan elmerül az árnyékkúpban. A teljes fogyatkozás 5 óra 14 perckor kezdődik. Sajnos a jelenség idején a Hold már a horizont alatt lesz, hiszen 5 óra 3 perckor lenyugszik. Olyan helyről lehet csak a megfigyelést elvégezni, ahol nincs a látóhatár takarásban. Ha az időjárás miatt most lekésnénk róla idén november 9-én hajnalban is láthatunk teljes holdfogyatkozást.

Május 31-én (szombaton) gyűrűs napfogyatkozás következik be, mely hazánkból részleges fogyatkozásként látható. Ezen a napon központi csillagunk 4 óra 41 perckor bukkan fel a keleti horizontunkon, amikor már tart a jelenség, tehát igen érdekes látvány lesz a jócskán takart napkorong felbukkanása. A részleges fogyatkozás legnagyobb fázisát (80 százalékos takartságot) 5 óra 16 perckor éri el, ez után a Hold fokozatosan elvonul a napkorong elől, és 6 óra 15 perckor véget ér az égi látványosság. A megfigyeléshez nem szükséges távcső, szabad szemmel is érdekes, de speciális napszűrő használata kötelező (talán még sokak rendelkeznek az 1999 augusztusban használt szűrőkkel). Hazánkból a következőre 2005. október 3-ig kell várnunk.

A fogyatkozásokat a Nap, a Föld, és a Hold kölcsönös helyzete határozza meg. A Hold nem pontosan a Föld napkörüli síkjában (ekliptika) kering, hanem azzal 5 fokos szöget zár be. Amikor újholdkor pontosan az ekliptikában tartózkodik a Hold, akkor egy kisebb térségéből nézve bolygónknak láthatóvá válik a napfogyatkozás (részleges, gyűrűs, vagy teljes). Amikor viszont éppen holdtölte fázisban tartózkodik a Hold az ekliptikában, akkor a Földünk árnyékkúpjába kerül, és ilyenkor megcsodálhatjuk a holdfogyatkozás jelenségét (lehet félárnyékos, részleges, vagy teljes).

Már az ókorban is megfigyelték, hogy a fogyatkozások sorrendje 18 év 11 és 1/3 naponként megismétlődik, ezt a ciklust elnevezték Szárosz-ciklusnak. A Szárosz-ciklus alatt 29 holdfogyatkozás, és 41 napfogyatkozás következik be.

Szoboszlai Endre és Zajácz György


A MACSED lapokat folyamatosan fejlesztjük.