Hullottak a hullók (1993)
Avagy milyen volt Debrecenben az augusztusi csillaghullás?


- Fényes, gyors meteor, nyoma is van! - hallatszik az ujjongás, majd öt másodperc múlva:
- Fényes, gyors Perseida! - Alig telik el tíz másodperc:
- Lassú, fényes hulló, nyommal! - szisszennek fel többen is, majd szünet.
- Most töltenek, mindjárt jön az újabb sorozat - tréfálkozik egyikünk és kisvártatva folytatódik az égi tűzijáték. Augusztus 11/12-ei éjszakán a Hold fényében alig két óra alatt közel háromszáz meteort láttunk felvillanni. Volt olyan perc, amikor 7 darabot is megfigyeltünk.

Minden év augusztusában a közismert Perseida meteorraj okoz erőteljesebb csillaghullást. A Perseida név arra utal, hogy ha a hullók mozgását visszafelé meghosszabbítjuk, akkor azok egy ún. radiáns pontban metszik egymást és ez a pont a Perseus csillagképben található. A meteorraj szülőüstököse, a Swift-Tuttle, nyolc hónapja közelítette meg a Napot. Földünk pedig most haladt át az üstökösről lemorzsolódott kozmikus porfelhőn. A szakemberek és az amatőrök ezért is követték fokozott figyelemmel az idei csillaghullás alakulását.

A Magyar Csillagászati Egyesület felhívására Debrecenben a Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör tagjaival egy zavaró fényektől mentes tisztáson készülődtünk a nem mindennapi észleléshez. A Perseidák szupermaximuma napján, még napnyugta előtt, a város központjától keletre 8 km-re, a Fancsikai-tavak közelében ütöttünk tanyát. Néhány érdeklődő is velünk tartott, így hamarosan alkalmi távcsöves bemutató vette kezdetét. A felhők mögül előbukkanó nyugvó Nap színe és lapított korongja keltette fel legelőször az érdeklődést. A szürkületben a két óriásbolygó került sorra, éjfél felé pedig a Hold is. - A lányom igen büszke magára, hiszen nem sok hétéves gyerek látta távcsövön a Jupitert és a Szaturnuszt a gyűrűjével, meg a Hold krátereit. A hullócsillagokról nem is beszélve. - foglalta össze a bemutatást Fenyvesi András, a kislány édesapja.

Az éjszaka első felében a konkrét megfigyelést nem tudtuk elkezdeni, mivel egy front széle kavargott felettünk. Az egyik felhő foszlány elment, jött a másik. Pedig a derült területeken már záporoztak a meteorok. Így csak a rádióból értesültünk arról, hogy milyen szerencsével jártak a csajági és a kaposvári társaink. A változó felhőzet az érdeklődőket és a gyerekeket elriasztotta, ők még éjfél előtt elhagyták a terepet. Az aktív munkára Csejtei Ágoston, Elek Ferenc, Horváth Attila, Jónás Péter, Nyári Szabolcs, Zajácz György és néhány nézelődő társunk maradt.

Hajnali kettő előtt elvonult az utolsó felhőpamacs is. Az észlelőcsoportot úgy alakítottuk ki, hogy mind a négy égtáj és az ég teteje felé egy-egy fiatal tekintete fordult. Így a látható égboltot szinte teljesen lefedtük, nem nagyon maradt észleletlen meteor. Volt, aki hálózsákban feküdt a földön; volt, aki széken gubbasztott. A megfigyelés látszólag egyszerűnek tűnhet. Ha valamelyikőjük felvillanást látott, akkor bediktálta a nevét, a Perseida fényességét, a gyorsaságát, volt-e nyoma, majd ezt az írnok másodperc pontossággal rögzítette. Néha komoly torlódások is előálltak, amikor néhány pillanat alatt több meteort is észleltek. A kitartó figyelés, a mozdulatlan helyzet és a hűvös miatt félóránként rövid szünetet kellett tartanunk.

A négy összefüggő megfigyelés sorozat egyre emelkedő hullószámot mutatott. 4 órakor már 10 perc alatt átlag 14 rajtagot számláltunk. Két órakor ez az átlagérték még csak 7 meteort adott. Ha nagyon fényes volt a meteor, a Jupiter fényét is meghaladta, vagy amelyiknek a nyoma hosszabb ideig látszott, szinte örömujjongásba kezdtünk. Sajnos a megfigyelésnek a hajnali szürkület vetett véget. Már hazafelé készülődtünk, amikor a világosodó égen a Hattyú csillagkép mellett egy fényes Perseida tűnt fel, fénye felülmúlta a Vénusz fényét is, mögötte a nyom, mint egy szépen fodrosodó füstcsík több másodpercig látszott.

A Nemzetközi Csillagászati Unió cirkulárjából tudtam meg, hogy a Kanári-szigeteken észlelők szerint a szupermaximum hajnali 5 óra körül jelentkezett, amikor a szokásos maximum érték tízszeresét mérték. Ekkor nálunk már majdnem napkelte volt. A következő napokban továbbra is sok meteor hullott, akár egy szokásos augusztusi éjszakán.

Nem csak augusztusban van erőteljes csillaghullás, bár ilyenkor szívesebben tölti a szabadban az éjszakáját bárki. 1991. december 11-15 közötti négy éjszakán több mint másfélezer meteort számláltak össze. Ekkor a Geminidák meteorraj hullóit figyelhették. 1992. január 3/4-ei éjszaka kilenc órás figyelés alatt több mint ezer Quadrantida rajtag felvillanását láthatták a hazai észlelők. Talán újdonságnak tűnhet, de a magyarországi meteor megfigyelők a munka végzésében a világranglista negyedik helyén állnak.

Ismerőseim közül többen újságolták, hogy látták a csillaghullást. Volt aki éjjel többször is felkelt számítva a felhők távozására. Volt aki a családjával a kertbe költözött erre az éjszakára. De volt olyan is, aki a sportpályán fekve nézte végig az égi tűzijátékot.

- A csillagászathoz nem értek, de kiálltam második emeleti erkélyünkre. Néhány percig nem történt semmi, majd hirtelen megjelent egy fényes hullócsillag. A meglepetéstől elkiáltottam magam 'Apa gyere, mert elmegy!' Kivonult az egész család az erkélyre, ahol húsz perc alatt 15 hullócsillagot láttunk. A tűzijáték-rakétákhoz tudnám hasonlítani a látványt, de annál sokkal gyorsabban haladtak, s nyomukban füstcsík maradt. Gyorsaságuk azt a benyomást keltette, mintha közel lennének, mind egy irányból jöttek. - vélekedett egy kislány.

Tavaly novemberben szabad szemmel is csodálhattuk, amint a Swift-Tuttle-üstökös a Hercules és az Aquila csillagképekben elhaladt. Az idén pedig az 'égi vándor törmeléke' keltette fel nemcsak a szakemberek és az amatőrcsillagászok figyelmét, hanem a közvélemény érdeklődését is. Augusztus 11-e a meteor hullás mellett több dologról is nevezetes. Közülük érdemes megjegyezni, hogy hat év múlva ezen a napon hazánkban teljes napfogyatkozást láthatunk.

Zajácz György


A MACSED lapok egyelőre még fejlesztés alatt állnak.