Párizsi séta csillagászati vonatkozásokkal


A "fény városáról", nevezetességeiről többen többfélét írtak már, így most szeretném egy másik - kevésbé ismert - oldaláról bemutatni ezt a hatalmas várost. Több, érdekes csillagászati, tudománytörténeti emléket találhatunk benne. Keljünk egy sétára Párizs utcáin!

A Szajna legrégebben benépesített szigetén - Ile de la Cité - áll a Sainte-Chapelle, amely a királyi család és az udvar legrangosabb tagjainak szolgált ájtatoskodási helyül. Később e köré építették az Igazságügyi Palotát, Szajnára néző déli oldalán egy Napóra található. Mellette a Conciergerie - ahol egykor Marie Antoinette királynét is fogva tartották - oldalán egy XIV. századból származó óra mutatja az idő múlását. Ezen a szigeten áll a legendás Notre-Dame is.

A Szajna egyik partján áll az 58 m-es Szent Jakab torony, ahol Pascal 1648-ban légnyomáskísérleteit elvégezte. A francia forradalom után a templomot széthordták, csupán a torony marad meg, ahol a múlt században meteorológiai kiállítást nyitottak.

A Latin negyed, vagyis a diáknegyed főútja a Boulevard Saint-Michel, vagy ahogy Ady is emlegette "Boul Mich". Ez a Szajna másik oldalán található. Robert de Sorbonne Párizs egykori kanonoka a szegény teológiai diákok befogadására kollégiumot építtetett. Így a mai Sorbonne-egyetem több mint 700 éves múltra tekint vissza. A 246 m hosszú és 83 m széles épület keleti részén emelkedik a 45 m magas csillagvizsgáló torony, ahol elsősorban az oktatáshoz biztosítanak megfigyelési lehetőséget.

A Latin negyedben áll a Pantheon kupolás épülete. XV. Lajos építtette Soufflot építésszel a római Pantheon mintájára. Bejáratánál található Attila hun király alakja is, akitől a város védőszentje, Genovéva joggal védte a várost. Franciaország nagy fiait ide temették. Mirabeau, Marat, V. Hugo, Voltaire, Rousseau, Zola mellett itt nyugszik Laplace is a közismert fizikus, matematikus és csillagász, sőt ő volt Napoleon egyik minisztere is. A Pantheon 83 m magas kupolájában 1851-ben Foucault ingakísérletével bebizonyította, hogy Földünk forog a tengelye körül. Sajnos az ingát évekkel ezelőtt leszerelték.


LeVerrier szobra
a Párizsi Obszervatórium épülete előtt

A Luxembourg-kert mögött végigsétálva a gesztenyefákkal szegélyezett Obszervatórium sugárúton egy csodálatos szökőkút áll, amely a Zodiákust - állatövi csillagképeket - is tartalmazza.

Majd hamarosan szembetűnik egy fehér kupolás épület, amely a világ legrégebbi távcsöves Obszervatóriuma. 1667-ben készült el. Két évszázadon keresztül a Cassini család sarjai irányították. Cassini 4 Szaturnusz holdat - Japetus, Rhea, Thetys, Dione - fedezett fel. Gyűrűjében pedig egy rést talált. A Nagy Földmérés alkalmával, melynek munkálataiba hajdani magyar tudósok is bekapcsolódtak, meghatározta a Földünk alakját és pontos méretét. Leverrier számításai alapján 1846-ban Galle fedezte fel a Neptunuszt, Naprendszerünk akkor nyolcadik ismert bolygóját. Szobrát az Obszervatórium előtt láthatjuk. A környező utcák csillagászok nevét viselik (Cassini, Arago). Jelenleg egy 19 cm Meridiánkör, egy 24 cm kettős Asztrográf és egy 6 cm Danjon Asztrolábium található itt.

Párizs fényei már múlt században kiszorították a városból az égbolt megfigyelőit. Versailles közelében Meudon-ban építették fel az új Obszervatóriumot. Többek között itt található az az óriás lencsés távcső - a világon a harmadik legnagyobb - amivel Antoniadi a XX. század elején Mars megfigyeléseit végezte és bebizonyította, hogy a Mars csatornái nem léteznek, csupán optikai csalódás eredményei.

Az Invalidusok Dómja XIV. Lajos kívánsága szerint épült, Jules Hardouin-Mansart mesterműve. Franciaország nagyságát, hadainak dicsőségét jelképezi. A templom büszkesége a roppant kupola, melyet aranyozott lemezek borítanak, s a fölé emelkedő hegyes torony, mely 105 m magas. Fő látványossága Napoleon vörös porfír koporsója és a St.Lajos kápolna zászló gyűjteménye. Az óriási udvart körülvevő épületek oldalán különleges Napórák sorakoznak. Némelyik analemma görbét is tartalmaz. Segítségükkel nemcsak a helyi időt, hanem az év napját is meghatározhatjuk.

Párizs jelképe az Eiffel-torony. A párizsi köznyelv "öreg hölgy"-nek mondja. Gustav Eiffel - aki a fém felhasználással történő építkezés úttörője volt - tervezte az 1889-es Világkiállításra a 300 m-es tornyot. Két év, két hónap, két nap munkával készítették el a monumentális vasszerkezetet. Minden egyes kilogrammja 1 Frank-ba került. A megtoldott TV adóval ma már 327 m magas. Eiffel egyéb munkái közül közismert a bp-i Nyugati pályaudvar váza, de ő tervezte a Nice Obszervatórium kupoláját is. Flammarion a csillagászat francia népszerűsítője 1901 és 1914 között minden év június 22-én a nyári napforduló napján a toronyból végzett Nap-megfigyeléseket. 1901. október 19-én Santos-Dumont 30 percen belül elsőként repülte át léghajóval. 1903-ban itt próbálták ki Párizsi Rádió antennáját, az adást 400 km-es körzetben lehetett fogni. 30 cm-es kilengéssel tervezték, de a legnagyobb szélben és napsütésben is csupán 12-18 cm kilengést mértek. Kilátó szintjeiről (58 m, 116 m és 270 m), ahova gyalogosan, vagy lifttel lehet feljutni, szép panoráma nyílik a városra. Az első emeleti kilátó alatt Arago és Laplace neve is olvasható.


A 36 m átmérőjű Géode csillogó kupolája a tudományos negyedben

Párizs észak-keleti sarkában néhány éve adták át Cité des Sciences et de Industrie és Géode épületeit, vagyis a tudományos újdonságokat bemutató kiállítást. Korábban a Grand Palaist töltötte be ezt a feladatot. Igazi XXI. századi hangulatot sugall a komplexum. Minden technikai eszköz megtapintható és kipróbálható. Többek között egy Mir-Szojuz makett is látható. Itt működik egy Planetárium és egy gömbfelületre vetítő sztereó mozi is.

Már 13 éves a sok port kavart Pompidou-központ csővázas épülete. Képzőművészeti és technikai kiállításoknak ad otthont. Az építmény előtti téren zenészek, mutatványosok szórakoztatják az oda látogatókat. A bejárat mellett egy villogóval összekapcsolt számlap figyelhető meg. 2000.január 1-ig visszafelé számolja a másodperceket. 1990. augusztus 23-án 15 óra 5 perckor 295.264.500-t mutatott a kijelző. Sajnos akad egy kis probléma, a harmadik évezred csak 2001. január elsején kezdődik, talán a párizsiak is észreveszik addig.

IV. Henriktől származik az a mondás, miszerint "Párizs megér egy misét", de biztosan többet is...

Zajácz György


A MACSED lapok egyelőre még fejlesztés alatt állnak.