Az állatövi csillagképek mitológiája I.
Köri foglalkozáson 1998. november 12-én hangzott el.


A görög mitológia

Mítosz : Görög szó. Eredetileg müthosz, tehát 'történet', 'mese', 'monda'. Az emberi kultúra ősi időszakából valók. Természeti és társadalmi jelenségek naiv világmagyarázata. Szereplői: emberek, istenek, félistenek, vagy egyéb csodás lények. Gyakran félelmetes természeti erők, vagy események képies megjelenítései. A mítoszok összessége a mitológia.
Az ókori görög nép politeista, tehát sokistenhitű volt. A görög mítoszokat Kr.e. keletkezett irodalmi művekből ismerhetjük meg.

A görög mitológia fejlődésének három fokozata van:
- teriomorfizmus: állatarcú istenek pl.: sas, bagoly, bika, tehén, ló, galamb
- átmenet: félig állat, félig ember arcuk van pl.:
kentaur (ló és ember)
minotaurusz (bika és ember)
szphinx (oroszlán és ember)
hárpia (ragadozó madár és ember)
- antropomorf: emberistenek, melyeknek esetleg megmaradnak állati tulajdonságaik pl.: bagoly szemű Pallasz Athéné

Ezeknek az isteneknek a világa tükörképe a földi világnak. Úgy élnek ahogy az emberek: születnek, esznek (ételük az ambrózia), isznak (italuk a nektár), harcolnak, gyermekeik születnek, viszont sosem halnak meg.

Az istenek születése a görög mitológiában

A görög mitologikus elképzelések megegyeznek abban, hogy a világ az istenek nászából jött létre. További fejlődése és tökéletesedése az istenek egymással folytatott harca árán valósult meg.

Elsőnek jött létre Khaosz, a tátongó "Üresség", majd őt követte Gaia, a széles mellű Föld, és Erósz, a "Szerelem" istene. Gaia először méltó párját hozta a világra, a csillagos égboltot, a mindent beborító Uranoszt. Az Ég és a Föld első gyermekei voltak az első istenek. Először hét titánt szült Gaia, köztük volt Atlasz és Prométheusz is, majd megszülettek leánytestvéreik a titaniszok. Aztán három egyszemű és három százkarú óriás jött a világra. Az Ég és a Föld első gyermekei, durva óriások, szörnyalakok voltak. Maga Uranosz is elborzadt gyermekei láttán, és a küklopszokat meg a százkarúakat letaszította az alvilágba. Gaia ezért megharagudott férjére, s fellázította a titánokat, hogy álljanak bosszút apjukon. A legifjabb titán, Kronosz vállalkozott erre a feladatra, és apját megfosztva férfiasságától átvette az istenek feletti uralmat. Testvérét Rheiat vette feleségül, de félve, hogy ő is apja sorsára jut, születendő gyermekeit sorra lenyelte. Ezért Rheia, mikor legutolsó gyermekét, Zeuszt várta elbújt Kronosz elől Kréta szigetén. Zeusz születése után egy követ tett a pólyába, és azt adta át férjének. Kronosz gyanakvás nélkül lenyelte a követ. A gyermek Zeusz Kréta szigetén nevelkedett. Mikor felnőtt, mérget adott be apjának, aki ettől sorra kihányta korábban elnyelt gyerekeit.

Ezután Zeusz tíz évig tartó háborút indított Kronosz és a titánok uralma ellen. Zeusz, az alvilágból kiszabadított küklopszokkal és százkarú óriásokkal legyőzte apját. Így lett Zeusz az istenek királya és az emberek atyja, ő alakította ki a rend és az értelem világát. Zeusz első felesége Themisz volt, Uranosz és Gaia leánya, a Törvényesség istennője. Második felesége Héra lett, aki egyben testvére is, ő a nők védelmező istennője. Házasságukból született : Arész, a Háború istene. Zeusz szeretője Létó volt, akitől Apollón, a Világosság, a Jóslás és a Költészet istene, valamint Artemisz, a Vadászat szűz istennője is született. Héra nagyon megharagudott férje kicsapongásai miatt, és elhatározta, hogy ő is szül egy olyan gyereket, aki nem Zeusztól származik. Így látta meg a napvilágot a férfi nélkül fogant Héphaisztosz. Ő azonban olyan csúnya volt, hogy születése után anyja ledobta az Olümposzról. A zuhanás miatt kitörte a lábát és az Etna vulkánban berendezett kovácsműhelyében élt. Héphaisztosz volt a Tűz és a Kovácsmesterség istene, az istenek sánta kovácsa. A tudás és a Művészetek istennője Pallasz Athéné, Zeusz fejéből pattant ki. A Zeusz villámától megérintett tenger habjaiban született meg Aphrodité, a Szépség és a Szerelem istennője. Zeusz fia még Hermész a Tolvajok istene, Hermész utóda pedig Pán, a Pásztoristen. A görög istenek sorában meg kell említeni még Dionüszoszt, a Szőlő, a Bor és a Mámor istenét; Hébét, az Ifjúság istennőjét; és Héliosz Napistent. Zeusz valamint egy halandó nő gyermeke Héraklész félisten lett. A Sors istenei a Moirák, akik az élet fonalát szövik, és néha-néha el is szakítanak egyet. A Művészetek és Tudományágak legjelentősebb képviselői pedig a kilenc nőből álló Múzsák. A Csillagászat múzsája Uránia.


A Leo Hevelius atlaszában

Az állatövi csillagképek

Ősidők óta az összes csillagkép közül azok vonják leginkább magukra a figyelmet, amelyek az ekliptika mentén fekszenek. Ezek az állatövi csillagképek. Teljesen természetes ez a jelenség, hiszen éppen ezekben a csillagképekben mozog a Nap, a Hold és itt haladnak a bolygók is. Gyakran észrevehetjük, hogy valamelyik állatövi csillag képben még egy fényes égitest látható. Ez rendszerint a négy legfényesebb bolygó, vagyis a Vénusz, Mars, Jupiter és a Szaturnusz. Ezeknek az égitesteknek az együttállásából kísérelték meg az asztrológusok időről időre, hogy az ember sorsát megmagyarázzák, kifürkésszék. Az állatövhöz nyúltak, ha a sorsról kellett horoszkópot összeállítani.

Az állatöv a maga egészében az ég dicsőségének, a teljes körforgásnak, a fény szférájának, az égboltnak, magasztos érzéseknek, és az idő a szimbolikáját fejezte ki.

Szabó Gyöngyi

második rész


A MACSED lapok egyelőre még fejlesztés alatt állnak.