Algoritmusok változócsillag megfigyelések feldolgozására
86th AAVSO Annual Meeting, 1997


Személyes kapcsolatokon és az Interneten keresztül immár ötödik éve havonta 3 - 9 ezer változócsillag észlelést kapok. A levelek mind az öt földrész megfigyelőinek vizuális, CCD, és fotografikus észleléseit tartalmazza, melyek korábban a VARSTARS (varstars@lists.funet.fi), az utóbbi években a VsNet (vsnet-obs@kusastro.kyoto-u.ac.jp) listserver-ekről érkeznek. Ez az adathalmaz napjainkra több mint 250 ezerre gyarapodott. Több mint kétezerre tehető az észlelt változócsillagok száma. A vizsgálatokhoz ezt az adathalmazt használtam fel, bizonyos szűkítésekkel.

Az adatok egységesítése után lehetőség nyílt a feldolgozásra. A bemutatásra kerülő IBM PCs MS DOS alatt futó program a változók tetszőleges válogatásával, naprakész fénygörbét rajzol. A tanulmányozáshoz a görbe tetszőleges részletei kinagyíthatóak és megfelelő méretre kicsinyíthetőek. A fénygörbe átlagfényességgel és simítással látható el.

A simítás tulajdonképpen a kiugró és a szórt megfigyeléseket simítja le. A simítás az időtengelyen epszilon szélességgel, delta lépésközzel halad és az ebbe az időintervallumba tartozó adatokat átlagolja. A program választhatóan 3, 5, 7, 9 napos szélességgel és 1 napos lépésközzel dolgozik. Típustól függően rövidebb, vagy hosszabb szélességű simítás ad jobb eredményt.

M.Yamamoto japán amatőr 1995. augusztus 24-én fotografikusan fedezte fel a Cassiopeia csillagkép nóváját (NB). Hamar kiderült, hogy a lassú nóvák típusába sorolható. A mellékelt ábráról, mely közel négy és fél ezer megfigyelés felhasználásával készült és 3, 5, 7, 9 napos simítással lett ellátva, leolvasható a lassú nóva fényváltozásának menete. Kifényesedései egyszerűen mérhetők ki.

JD24. YYMMDD mag
50067
50131
50185
50324
50675
951215
960217
960411
960828
970814
7.1
8.1
8.5
8.5
11.3

A törpe nóva maximum keresés a simításra épül. A középfényesség egyrészt az egyedi megfigyelések átlagának, másrészt a globális szélsőértékek közepének a súlyozott átlaga. A simított fénygörbén végighaladva azokat a pontokat kell megkeresnünk, amelyek a középfényesség fölé emelkednek. Ha ilyet találunk, akkor addig haladunk előre amíg a fényesség a középfényesség alá nem csökken, vagy amíg több napos hiány adódig a fénygörbén. Ebben az intervallumban a simított értékek maximuma adja a törpe nóva aktuális maximumát. Tartama pedig maga az előbbi időintervallum. Ezt az algoritmust ismételve határozható meg a többi maximum is. A program az eredményeket keresztként jeleníti meg a fénygörbén, miközben ezt egy txt file-ba is menti.

A legnépszerűbb törpe nóva, a SS Cyg (UGSS), fénygörbéjét láthatjuk a következő ábrán. A két és fél éves fénygörbén jól követhetők a közel 50 naponként bekövetkező kitörések, melynek egyik érdekessége, hogy a rövid és a hosszú kitörések váltakozva követik egymást. A program a maximumokat 3 napos simítással kereste meg. Az alábbi táblázat tartalmazza a kitörések időpontját, fényességét, tartamát és a követési időt:

JD24. YYMMDD mag days days
49758
49799
49862
49900
49948
49992
50031
50069
50112
50164
50210
50263
50321
50369
50429
50493
50532
50567
50645
50702
950209
950322
950524
950701
950818
951001
951109
951217
960129
960321
960506
960628
960825
961012
961211
970213
970324
970428
970715
970910
8.7
8.4
8.5
8.8
8.4
8.7
8.4
8.7
8.3
8.7
8.4
8.6
8.2
8.8
8.2
8.5
8.8
8.3
8.4
8.5
9
16
15
7
17
6
15
8
17
8
15
9
16
8
15
15
7
16
17
15
55
41
63
38
48
44
39
38
43
52
46
53
58
48
60
64
39
35
78
57

A HS1804+6753 (UGSS+E) és az IP Peg (UGSS+E) törpe nóvák kitörései alkalmával jól tanulmányozhatók a gyors fedések mély minimumai is.

A fénygörbéből kitűnik az RX And (UGZ) fényállandósulása 1995.júniustól 1996.augusztus közepéig, majd hosszan tartó mély minimuma egészen 15.5mg-ig. Ismételt fényállandósulása 1997.májustól 1997.augusztusig. Az alábbi táblázat tartalmazza a kitörések időpontját, fényességét és tartamát:

JD24. YYMMDD mag days
49747
49767
49784
49799
49816
49864
50463
50484
50550
50723
950129
950218
950307
950322
950408
950526
970114
970204
970411
971001
11.0
10.6
10.7
10.8
10.8
11.3
11.2
12.8
10.9
11.1
4
11
6
7
6
10
10
4
12
4

Az AG Dra (ZA) fénymenetén négy kifényesedés látható: 1994. júliusban 2mg-s, 1995. júliusban 1mg-s, 1996. júliusban 0.5mg-s, és 1997. augusztusban pedig 1mg-s.

A V Sge (NL+E) fénygörbéje jelentős változásokat mutat fűrészfog profillal.

Jól megfigyelhetőek a korábban Mirának osztályozott Z UMi (RCB) csillag elhalványulásai 1995.oct és 1996.sep között 15.5mg-ig valamint 1997.may-tól napjainkig 16mg alá.

A következő ábra egy pulzáló típus változását mutatja. Az R Sct (RVA) fénygörbéjén kettős hullám figyelhető meg, egy perióduson belül főmax, mellékmin, mellékmax, főmin ismétlődnek. Az alábbi táblázat a mély főminimumok időpontjait adja meg:

JD24. YYMMDD mag
49189
49342
49478
49631
49787
49924
50072
50199
50337
50490
50697
930720
931220
940505
941005
950310
950725
951220
960425
960910
970210
970905
7.1
7.2
8.3
7.7
7.5
8.1
8.2
7.7
8.1
6.3
7.2

Ezekből az értékekből 151 napos periódus adódik.

Az R Dra (M) tipikus Mira fénygörbéje. A maximum és minimum időpontok alapján 245 napos periódus adódik, ami jól egyezik a katalógus adattal. Az alábbi táblázat a maximumok és a minimumok időpontjait adja meg:

JD24. YYMMDD mag JD24. YYMMDD mag
49723
49995
50184
50438
50686
950105
950825
960410
961220
970825
8.3
7.7
7.0
6.5
7.6
49828
50093
50337
50579
-
950420
960110
960910
970510
-
12.7
12.5
12.4
13.1
-

A előbb bemutatott fénygörbék csupán kiragadott példák az egyre bővülő adathalmazból, melyek az algoritmusok alkalmazását reprezentálják.

Zajácz György


A MACSED lapok egyelőre még fejlesztés alatt állnak.