A záporeső és a megtréfált csillagász


Debrecen mellé, a Vekeri-tóhoz közel, egy nyári táborba hívtak előadással és csillagászati bemutatással kísért programra. Zajácz Gyuri is ígérte, hogy jön, és hozza az újdon(be)sült (használt) csodaszámítógépet, és ezzel majd ihaj dolgokat mutat be a nebulóknak. A július 11-én estére szervezett csillagászati programra való felkészülés azzal a lelkesítő ténnyel indult, hogy Gyuri bejelentette délelőtt: a gép kapitulált (Biztos azok a kis zöld ufóemberkék matattak bele, mivelhogy mi nem hiszünk létezésükben. No tessék, itt vannak!) A számítógéphibát követően a szakadó eső okozta a további lelki élményt. Ezekkel az "örömökkel" készültem! Hát ugyebár a "csillagász tervez, Isten végez"! Meg az eső... Az eső miatt felesleges volt várni a 21 órás kezdésre, gondoltam kiszólok, hogy 20 órától már indulhat a program. Nosza gyerünk! Kedvesemnek hátulról beraktam a farába a műszeremet, és indulás... No de kérem!, nem kell itt pajzánságra gondolni, "kedvesem" az én jó világjáró Dácia márkájú autóm, ami kényelmes, nagy a hátsó fara, vagyis a csomagtartó. Ide lehet a huszár, lovas - merthogy ilyesmit is művelek, láss egy történetet a Hálózat Internet oldalán - , csillagászati műszereket, nyerget berakni, néha olyan, mint egy málhás ló, afrikai expedíción: cókmókok, távcső, planetárium, lovasszerszámok, pálinka, sör, göngyöleg - nem tejesüveg-halmaz persze! (Bár a huszárokkal már megfogadtuk: többet nem iszunk! De kevesebbet sem...) Mivel autóm még sehol sem akadt el, minden úton elmegy - talán a Tejúton nem! - tiszteletbeli Land Rover-ré fogadtam!

A Vekeri tó közelében lévő szép régi iskolában a nyári táborban kb. 30 diák és 2 tanár várt Az esős idő lehangoló volt. Jó hangulatú előadás, majd a Baader kisplanetáriumi villogás, végül diavetítés. Vittem kis ajándéktárgyakat és csillagtérképeket is, és a végén játékos vetélkedővel zártuk a jól sikerült rendezvényt.

Mivel nemrég szakadt az eső - bár a távcső nálam volt, hisz' sok éves tapasztalatom, hogy bármi történhet az égen, attól függetlenül, hogy induláskor esett! - , szomorúan beszéltünk arról, hogy a távcsöves bemutatás ugyebár sajnos elmarad. A tanárok takarodót rendeltek el, minden gyerek visszavonult, fürdéshez és lefekvéshez. A tanárokkal még beszélgettünk egy kicsit. Viccelődve restelkedik egyikőjük, hogy már elnézést, ha a tábori élet miatt hagymaszagú, mert éppen hagymás finomság volt a falatozás tárgya. Erre megjegyeztem, hogy ne zavartassa magát, ismerős, megszoktam, mert én is nagy nyári táborozó-szervező vagyok, csak én lovastáborokban szoktam mulattatni a (csillag)időt. No, ott aztán elhiheti, hogy nem éppen "hagymaszag" lengedezik! Ezután összepakoltam, majd minden műszerrel felmálháztam magamat és elindultam az épületből kifelé a kocsihoz, visszapakolni. A gyerekek teljesen eltűntek már, néhányan bizonyára le is feküdtek. Mintha kihalttá vált volna az épület.

Kilépünk a tanárokkal az iskolaépületből, kellemes falusi csend fogad. No és mi még? Ragyognak a csillagok, a Hold pedig szemtelenül vigyorog a képembe!!! Éppen csak azt nem mondta: Endre, kifújtam az összes esőt, felhőt, mert te itt ma csillagászkodni (akartál)...

Hát így történt meg, hogy több mint húsz éves ismeretterjesztő gyakorlatom, vagy jó félezer előadástartásom ellenére életemben először úgy tartottam csillagászati bemutatót, hogy minden volt, rajta, csak távcsöves bemutatás nem... Pedig volt távcső és kristálytiszta szép magyar ég is!

Debrecen, 2000. július hó

Szoboszlai Endre


A MACSED lapok egyelőre még fejlesztés alatt állnak.